Balaton régió

A Balaton Közép-Európa legnagyobb tava, fogalom a nyaralni vágyó fiatalok, családok körében. A strandolás, kempingezés, vitorlázás mellett azonban egy másik világ is feltárul előttünk, és ez a világ nemcsak nyári napsütésben élvezhető. A tó hatalmas vízfelülete különleges mikroklímát teremt a szőlőtermesztés számára. Nem véletlen ezért, hogy mind az északi, mind a déli partot szebbnél szebb dűlők, szőlőültetvények szegélyezik. Századokon át királyi, egyházi birtokok, főúri szőlők, valamint kisnemesi és paraszti szőlőbirtokok termelték ezen a tájon szebbnél szebb boraikat. Ma a kb. 9000 hektár szőlőterülettel rendelkező régió 6 borvidékre tagolódik: Badacsony, Balaton-felvidék, Balatonfüred-Csopak, Balatonboglár, Zala és Nagy-Somló.

A Nagy és Nagy Borászat két Balaton régióhoz tartozó borvidéken rendelkezik saját szőlővel, Badacsonyban és a Balaton-felvidéken:

Badacsonyi Borvidék

Termőterület: 1400 hektár

Talajviszonyok: A vulkanikus hegyek lejtőit pannonagyag, pannonhomok, helyenként lösz takarja, amelyek a hegy csúcsa felé haladva mindinkább bazalt és bazalttufa törmelékkel keverednek.

Klíma: Éghajlatát a Balaton víztükre kedvezően befolyásolja. Különösen a déli, délnyugati lejtők napfényes, védett területein alakul ki kedvező mikroklíma a szőlő számára. A nagy víztömeg meggátolja a hőmérsékleti szélsőségek kialakulását, valamint biztosítja a levegő magasabb páratartalmát.

Fontosabb szőlőfajták: Olasz rizling, Szürkebarát, Kéknyelű, Ottonel muskotály, Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Chardonnay, Pinot noir

Régészeti leletek szerint már 2000 évvel ezelőtt virágzott a szőlőkultúra a Badacsony-hegy környékén, melynek lábánál vezetett át a rómaiak egyik híres hadiútja egészen Aquincumba, a Duna partjára. A 13. században a borvidék jelentős része egyházi kézbe került, majd a 18. századtól számos főrangú család versenyzett a szőlőbirtokokért. A Balaton északi partján Révfülöptől Szigligetig a tájképet egykor volt vulkánok lepusztult bazaltkúpjai uralják. A Badacsony mellett a Szent György-hegy, a Gulács, a Tóti-hegy és a Csobánc a legismertebbek. A borvidék déli, délnyugati lejtőinek napfényes, védett területein alakul ki a kedvező, szubmediterrán jellegű mikroklíma a szőlő számára. A lejtőket helyenként lösztalaj takarja, de a hegytető felé haladva egyre több a bazalt és bazalttufa-törmelék, mely nappal elnyeli a meleget, éjszaka pedig visszasugározza azt a talajnak és a szőlőnövénynek. Emiatt a badacsonyi fehérborok jellemzően ásványosak, testesek, magas savtartalommal rendelkeznek, jól érlelhetőek.  A huszadik században az Olasz rizling vált a borvidék meghatározó szőlőfajtájává, mellette a Szürkebarát, Ottonel muskotály és a Rajnai rizling foglal el nagyobb területeket. A Kéknyelű Badacsony emblematikus fajtája, elsősorban fűszeres illatvilágáról ismerhető fel. Érdekessége, hogy nővirágú, azaz önmagát nem tudja megtermékenyíteni. Ilyen szőlőfajtát alig ismerünk a világban. Néhány borász a múltra hivatkozva újra próbálkozik vörösbor-készítéssel is, elsősorban Pinot noir-ral. Megfelelő évjáratokban kései szüretelésű édes borok és jégborok is készülnek.

Balaton-felvidéki Borvidék

Termőterület: 1000 hektár

Talajviszonyok: A Badacsonyi borvidékhez hasonló, de annál még változatosabb: dolomiton fekvő pannonagyagon, homokkőmálladékon, löszön és pleisztocén homoktakarón, triászmészkövön, márgán, pannonhomokon, agyagon, bazalttufa-keveréken kialakult rendzina, agyagbemosódásos barna erdőtalajok, barnaföldek, csernozjom barna erdőtalajok, köves és földes kopárok.

Klíma: Éghajlata már nem mindenütt olyan kiegyenlített (különösen a tótól távolabb eső részein), mint a szomszédos Badacsonyi borvidéké, bár termesztési viszonyai általában a Badacsonyi borvidékhez hasonlóak.

Fontosabb szőlőfajták: Olasz rizling, Chardonnay, Szürkebarát, Zöld veltelini, Sauvignon blanc, Rizlingszilváni, Irsai Olivér, Zenit, Pinot noir, Kékfrankos

Kissé elrejtőzve a Balaton-part nyári turisztikai forgatagától, a balaton-felvidéki dombok közt megbúvó kis falvak rengeteg értéket rejtenek. A nemesi kúriák, pincék, római kori emlékek, a sümegi vár, a Káli-medence természeti szépségei, a gazdag népi kultúra vagy éppen az ide telepedett művészek bensőséges, közvetlen hangulatot teremtenek. Vérbeli fehérboros vidék ez, ahol a változatos talajon jellegzetes, testes, ásványos és könnyedebb, illatos-gyümölcsös nyári borok is teremnek. A két jellemző részre osztható borvidék keleti része inkább vulkanikus jellegű, a nyugati területekre pedig az erdőtalajok jellemzőbbek. Minden fontosabb szőlőhegy erdők gyűrűjében fekszik, ami jellegzetes mikroklímát biztosít számára, a nyári melegeket esténként hűvösebb erdei hangulat váltja fel, így a savak, gyümölcsös zamatok szépen megőrződnek a szőlőkben. A közel 1000 hektáron az Olasz rizling a fő szőlőfajta (60%), ezen kívül testes, zamatos Szürkebarátokkal, nagy formátumú Chardonnay-kkel is találkozhatunk, újabban illatos Irsai Olivér, Zenit és Sauvignon blanc, illetve kisebb mennyiségben Kékfrankos, Pinot noir rozék és vörösborok is színesítik a képet.